Kérem, hogy amennyiben valamelyik feladatlap megtetszett, és másnak is továbbküldené (továbbküldenéd), a blog hivatkozását küldje (küldd) el! Köszönöm

2011. júl. 5.

Kés, villa, olló...

 Veszélyes eszközök a háztartásban

"Kés, villa, olló
nem gyerek kezébe való!"- mondták egykoron, és-sajnos- ma is a nagyok, a szülők, a nagyszülők. (Akik nem, azoktól máris elnézést kérek!)
Tény, hogy az éles, szúrós tárgyak veszélyesek, és nem minden életkorban kerülhetnek a gyerek kezébe. Nyilvánvaló, hogy egy 1 év alatti babának még nem adunk a kezébe kést, és nem tanítjuk még varrni sem! De a kés, olló használatát előbb-utóbb meg kell tanítani a gyereknek, mert szüksége lesz rá, hogy használni tudja ezeket az egyébként nagyon hasznos eszközöket.
Mikor lehet elkezdeni?
Mint ahogyan sok más esetben, itt is igaz, hogy a gyerek fejlettségétől kell függővé tennünk, mikor is adhatunk a kezébe éles, szúrós eszközt. Kiindulhatunk abból, hogy 2-3 évesen lelkesen utánozza a gyerek a szülőt: kavargatja az ételt, ringatja a babát, barkácsol, mint apu. Érdeklődését nem érdemes letörni azzal, ha mindig félreállítjuk, hogy ne zavarjon. Nem célszerű rászólni sem:"Te ehhez még túl kicsi vagy! Ehhez bizony még nőnöd kell!". Ezekkel a mondatokkal csak kisebbrendűnek fogja érezni magát. Egy ideig még próbálkozni fog, de aztán elhiszi, hogy ő kicsi, és amit a felnőttek tudnak, azt ő nem. Mert számára veszélyes, és egy kicsit buta is hozzá.. Később aztán mindez visszaüthet, mert nem biztos, hogy 10-12 évesen hajlandó lesz például megkenni vajjal a kenyerét, vagy ollóval formákat nyírni a papírból.
Amikor a gyereket érdekelni kezdik a "veszélyes" tárgyak, érdemes kihasználnunk ezt az érdeklődést! Akár egy 2 évesnek is adhatunk a kezébe kést, és ollót is! Arra azonban nagyon kell ügyelnünk, hogy ezeknek az eszközöknek a használata során mindig legyünk a gyerek mellett, kezdetben vezessük a kezét! Természetesen életlen kést használjunk, vagy a kereskedelemben kapható műanyag tompa kések is jók, Arra tökéletesen alkalmasak, hogy a gyerek kenyeret kenni, vagy só-liszt gyurmát szeletelni megtanuljon. Ollóból is lehetőleg gyerekkézbe tervezett lekerekített végű eszközt válasszunk.
Arra azonban mindig ügyeljünk, hogy bármilyen ollót vagy kést sikerült beszereznünk, és eszközünk bármennyire biztonságos,(nem tudom elégszer hangsúlyozni)- mindig legyünk a gyerek mellett, ha ilyesmit használ! Erre nem csak azért van szükség, hogy a baleseteket elkerüljük, hanem azért is, mert meg tudjuk mutatni az eszközök helyes használatát, egyben fel tudjuk hívni a gyerek figyelmét a veszélyekre. Az így együtt töltött idő pedig mindenképp hasznos, és óvodás gyerekek esetében már az alkotás semmihez sem fogható örömével is társul!
Ha nem zárjuk el gyermekeink elől a veszélyes eszközöket, hanem inkább megtanítjuk őket, hogyan is kell azokat használni, akkor nem kell attól félnünk, hogy 6-7 éves gyermekünk megvágja magát, vagy mást, hiszen tudja már a kés, a villa, az olló használatát, és veszélyeit is, azt, hogyan óvja meg önmagát, és másokat. Nem utolsó sorban ekkorra nehézség nélkül szívesen elkészíti a reggelit-vacsorát, könnyedén és ügyesen megkeni a kenyerét!
S ha így van, akkor a gyerek készen áll rá, hogy egyéb főzési, és barkácsolási műveleteket is megtanuljon. Hiszen egészen biztosan nincs finomabb étel, mint amit együtt főzünk, és nincs jobb játék, nincs szebb bútor, mint amit apábal barkácsoltunk össze!

Szép napot:
Hajni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése