Kérem, hogy amennyiben valamelyik feladatlap megtetszett, és másnak is továbbküldené (továbbküldenéd), a blog hivatkozását küldje (küldd) el! Köszönöm

2011. márc. 30.

Mássalhangzók időtartama

Ez a bejegyzés elsősorban az iskolás gyerekeknek és szüleiknek szól, és egy kedves olvasóm kérésére készítettem.
Az időtartamokkal az iskolában sok gyereknek meggyűlik a baja, ennek többféle oka lehet.
Mivel nyelvünkben az időtartamoknak jelentésmódosító szerepe van (pl. sok-sokk), nem mindegy, hogyan ejtjük, illetve hogyan írjuk ezeket.
Gyermekeink az élő beszédből hallják ki és tanulják meg anyanyelvünknek ezt a sajátosságát is. A kiejtést beszédfejlődésük során sajátítják el. Az írott jeleket pedig olvasás- írás tanulása közben tanulják meg.
A mássalhangzókat írásban kettőzéssel jelöljük. Gyakran ez a jelenség a kiejtést követi, vagyis ha helyesen ejtjük a szavakat, akkor leírásuk sem jelent gondot. (Természetesen akadnak kivételek- pl. áld-áldd, stb.)
Amennyiben a gyerek ép érzékszervekkel rendelkezik, de beszédhallása nem tökéletes, sokszor „félrehallja” azt, amit mondanak neki, emiatt rosszul tanulja meg leírni is. Ez előfordulhat akkor, ha például sokszor volt középfül gyulladása. Ha nagyon gyakran téveszti az időtartamokat a gyerek, akkor érdemes hallásvizsgálatot végezni nála, és nem felesleges egy beszéd észlelési vizsgálat sem.
Szép napot:
Hajni

mássalhangzók időtartama

2011. márc. 26.

Formák- tapasztalatszerzés a formákról gyerekkorban

1 éves korban a kisgyerekek lelkesen pakolgatnak- mindent mindenhová. Ebben a korban még a formákat általában nem tudják megfeleltetni egymásnak. 2 éves korban azonban már sok gyerek tud pl. „bedugós” játékkal játszani. Kezdetben csak próbálgatják az alakokat- kockát, csillagot, hengert a lyukakba illeszteni. Elsőre nem biztos, hogy a lyuk a formának megfelelő. Később- sok próbálkozás, esetleg kevés segítség után néha sikerül. Később- 3 éves korra már egészen biztosan sikerül, ekkor megkeresik az alakoknak megfelelő lyukakat. Ha együtt játszunk a gyerekkel, megnevezhetjük a formákat, ezzel tudatosítjuk azokat, egy idő után a gyerek is szívesen mondja ezeket utánunk. Elvárni azonban még nem érdemes.
Az óvodában a formák felismerését és megnevezését szolgáló foglalkozások. Ekkorra felismerik az egyszerű formákat, és általában le is tudják rajzolni azokat.
6-7 éves korra eljutnak arra a szintre, hogy a formákat felismerve meg is nevezi azokat a gyerek.
Az iskolában is tanítjuk ezeket, és tudatosítjuk a formákat, különbséget téve a síkbeli és térbeli formák között. (Például ezért nevezzük mindig négyzethálósnak, vagy négyzetrácsosnak a matematikához használt füzetet, és nem kockásnak- hiszen a kocka térbeli alakzat.)
Segíthetjük a gyereket a formák felismerésében az említett „bedugós” játékokkal, kirakókkal. Megnevezhetjük a környezetünkben található tárgyakat azok alakjaival együtt-pl. az asztal lapja téglalap alakú, a tányérok (általában) kör alakúak, a dobókocka- kocka, és így tovább.

Szép napot mindenkinek:
Hajni

formák

Formák- tapasztalatszerzés a formákról csecsemőkorban

 Ezt a bejegyzést egy kedves olvasóm kérdésére válaszolva írtam.

A tárgyak alakjairól, formáiról tapasztalataink útján kapunk képet. Ehhez szükségünk van ép érzékszerveinkre, és a minket körülvevő tárgyak sokaságára, elérhetőségére. (Természetesen a nem ép érzékszervekkel rendelkezők is megtanulják az egyszerű formák neveit, alakját, de például egy gyengén látó kisgyermek esetében más formában zajlik a tapasztalatszerzés.)
Világunk minden alakzatát nagyon egyszerű formák építik fel, ezeket sokféleképpen variálhatjuk, nyújthatjuk, vagy éppen torzíthatjuk. Ez a sokféleség adja az összetett formákat, alakzatokat.
Ahhoz, hogy a formákat észlelni tudja a gyermek, ki kell alakulnia a látásnak- ez a készség nem egészen veleszületett, hiszen a magzati életben kevés látvány van. Fontos, hogy a csecsemő egy irányba tudjon fókuszálni a szemeivel- ehhez bizonyos fokig az idegrendszer érése is hozzájárul. (Ismert tény, hogy az újszülött babák csak rövid ideig képesek mindkét szemükkel egy irányba nézni, ez az ő esetükben normális.) 1-2 hónapos korban, de 3 hónapos korra mindenképp kialakul az a képesség, hogy a baba tud fókuszálni, és figyel. (Amennyiben nem, érdemes a védőnő, vagy gyerekorvos figyelmét felhívni erre.)
A következő lépés a tárgyak után nyúlás. A 3 hónapos baba még gyakran mellé nyúl, de 6 hónapos korára eléri és meg is fogja a tárgyakat. A tiszta- sárga, piros, kék- színű tárgyak felhívóbbak. Hosszan nézegetik a tárgyakat, forgatják azokat.
A tárgyak formáiról nem csupán látásuk, hanem tapintásuk útján is tájékozódnak a babák, és ezt szolgálja az is, hogy szájba veszik azokat. Amikor eldobják a tárgyakat, hangjukra kíváncsiak.
Szép napot:
Hajni

robotos színező

2011. márc. 19.

Amikor esik az eső…

Esős napokon- mint amilyen épp a mai is- nemigen lehet játszótérre menni. Viszont pocsolyákba ugrálni ilyenkor lehet jól, és előkerülhetnek az esernyők is.
Ha a gyerekeket gumicsizmába, esőnadrágba, esőkabátba öltöztetjük, nem lehet gond! Ilyen szerelésben akár a nagyobb pocsolyákba is bele lehet menni.
Ismét hangsúlyoznám, ne féltsük túl a gyerekeket! Sőt, vannak olyan emberek, akik lelkesen beleszólnak nevelésünkbe, mert- bár idegenek- úgy gondolják, ehhez joguk van. Többször láttam olyan jeleneteket az utcán, amikor idegenek szóltak rá a gyerekekre, hogy nem menjenek a pocsolyákba- ezt ne engedjük!
A víz másik közeg, másként lehet benne mozogni, még akkor is, ha csak egy pocsolyányi áll rendelkezésre.Engedjük hát- amennyire lehet- futkosni benne a gyerekeket!
S ha jó meleg van- például nyáron egy kiadós zápor után- nyugodtan hagyjuk, hogy sarazzanak- ezzel tapintási érzékenységüket fejlesztjük, s nem utolsó sorban kreativitásukat is.

Szép napot:
Hajni
nyuszi

2011. márc. 17.

Az iránytévesztés

Sajnos gyakoribb probléma az iránytévesztés, mint gondolnánk.
Nagy vonalakban azt jelenti, hogy a gyerek főként a bal- jobb irányt nem tudja, esetlegesen vagy eltalálja, vagy nem. Előfordulhat, hogy a viszonyfogalmak sem mennek neki- az „alatt, felett, mellett, oldalán, előtt, mögött” fogalmakat is téveszti.
Ahhoz, hogy a térben- és később, az iskolában- a papíron, füzetben, könyvben tájékozódni tudjon, a viszonyfogalmaknak jól kell menniük, a gyereknek tudnia kell használni ezeket. Ha nem sajátítja el jól a viszonyfogalmakat, akkor nem lesz képes elhelyezni önmagát a térben, nem fogja tudni a dolgokat önmagához képest meghatározni. Olvasni, írni sem tud majd jól megtanulni, hiszen a „balról jobbra” irányokat sem tudja stabilan.
Segíthetjük úgy, ha sokat beszélünk hozzá már kis kortól a tárgyak elhelyezkedéséről. Elsősorban a gyereknek önmagától kell tudnia meghatározni a dolgokat, jobbra tőlem, előttem, mögöttem, és így tovább. A tárgyak egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedését mindennapi tevékenységek során is elsajátíthatják. Például úgy terítjük meg az ünnepi asztalt, hogy közben mondjuk: „ Az asztalra tesszük a lapos tányért, rá a mély tányért. Jobbra a tányéroktól kerül a kés és a kanál, balra a villa. A desszertes kanalat a tányérok fölé tesszük.”
Amennyiben 5-6 éves korban is gondjai vannak a gyereknek az irányokkal- esetleg más probléma is felmerül, érdemes szakemberhez fordulni.

Szép napot:
Hajni

egerek

2011. márc. 16.

A mászóka

A mászóka sem szimplán játék, hanem nagyszerű fejlesztő eszköz is. A játszótereken sokféle anyagból építik meg- műanyagból, fából, fémből, nem ritkán kötél mászóka is van rajta. A gyerekek biztonságáért egy modern játszótéren mindenképpen van alatta esés gátló gumi, vagy homok.
Mozgás fejlesztésére kiválóan alkalmas játék, nagyon sok lehetőség rejlik benne.
Fejleszti a mozgáskoordinációt, így az ügyességet. Problémahelyzeteket teremt, melyeket meg kell oldani. Fejleszti a gyerekek kreativitását, remekül tudnak rajta például fogócskázni, vagy más játékot találnak ki. Ebben a tekintetben a gyerekek általában igen ötletesek.
A fantázia is szerephez jut; bármely mászóka lehet átmenetileg űrhajó, egy lakóház- az ötletek tárháza korlátlan.
S miközben mozgásuk fejlődik, a gyerekeknek- ha többen vannak a játékon- szükségük van arra, hogy egymásra is figyeljenek- segítsék a másikat, egymás játékába beszálljanak, a szabályokat együtt alakítsák ki, vagy csak kivárják a sorukat egy-egy játék elemen. Vagyis fejlődik kommunikációs képességük, szabálytudatuk is.
Ha lehet, ne féltsük a gyerekeket a mászókán, elegendő a szülő jelenléte. Ha túl magasra másznak, vagy bajba kerülnek, úgyis jelzik, ilyenkor kell csak közbe lépni. Ne bizonytalanítsuk el őket, engedjük, hogy kipróbálják határaikat.
Szép napot:
Hajni

Kérem, hogy amennyiben feladatlapot tölt le a blogról, azt ne emailben küldje tovább ismerősének, inkább a blog címét küldje el. Köszönöm!
robotok 2.

2011. márc. 14.

Ha nem szeret homokozni...

Vannak gyerekek, akik nem szeretnek homokozni. Az indok általában az, hogy "koszos lesz a kezük".
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy valóban erről van-e szó. vagy az okot máshol kell keresni.
A gyerekek egy részét valóban zavarja, ha a kezük poros, maszatos, homokos lesz. Ha csupán ennyi a gond, azt általában elintézik hamar, ha megtörlik, vagy megtöröljük a kezüket, boldogan folytatják a játékot. Ezek a gyerekek szívesen homokoznak is, csak utána tisztítják meg a kezüket.
Meg kell említenem, hogy vannak szülők, akik nem szeretik, ha gyermekük keze, ruhája koszos lesz, ezért nem engedik, hogy a gyerekek a homokozóban menjenek. A gyerekek ilyenkor szívesen mennének, de a szülő elvárásainak is meg akarnak felelni, ezért nem teszik. Tapasztalataim szerint a :"Ne menj a homokozóba, mert piszkos lesz a ruhád!" mondat ma is sokszor elhangzik a játszótereken. Én inkább azt tanácsolnám, hogy vigyük le a gyerekeket a játszótérre olyan ruhában, amit nem sajnálunk, és engedjük őket önfeledten játszani, "piszkossá" válni.
Vannak olyan gyerekek is, akik más okból nem szeretik, ha a kezük bepiszkolódik. Ők étkezéseknél sem koszolják össze magukat. Ugyanakkor kézzel festeni, gyurmázni sem szeretnek, vagyis semmilyen olyan tevékenységet nem végeznek szívesen, amelynél a kezükre rákerülhet valami. Az ilyen gyerekeknél gyakran más probléma is felmerülhet, és megeshet, hogy a probléma valamilyen részképesség-zavar, esetleges későbbi- vagy már meglévő tanulási probléma megelőző, vagy kísérő tünete.

Szép napot:
Hajni

bohócok-5 különbség

2011. márc. 13.

A homok

A homok remek lehetőségeket rejt. Fejleszti a tapintási érzékelést, ezen kívül térbeli formák létrehozására is kiválóan alkalmas.
Nem véletlen, hogy a gyerekek általában nagyon szeretnek homokozni. Miközben ügyesen kihasználják a homok formálhatóságát- várakat, alagutakat építenek, ásnak belőle, fejlődik többek között képzeletük is. Sok esetben többen együtt hoznak létre építményeket, ilyenkor szükségük van arra, hogy egymással kommunikáljanak, kompromisszumokat kössenek, vagy ötleteikkel gazdagítsák a többiek ötleteit.
Az építmények nem az öröklétnek épülnek, bármikor lerombolhatók, újjáépíthetők, javíthatók, de mindig megadják az alkotás, a közös munka örömét.
A kisebbek számára 1-2 éves korban kezdetben a rombolás jelent örömöt- valami tőlük, általuk változik meg. Érdemes nekik formát készíteni, gombócot, vagy egyszerű várat, hogy kedvükre rombolhassanak.
S persze ne feledjük, hogy a homokban remekül lehet hemperegni, vagy szaladgálni is- mert más közeg, mint a beton, vagy akár a fű.
Segíteni úgy lehet őket, ha hagyjuk játszani a gyerekeket a homokban. A kicsiknek érdemes valami rombolhatót építeni, a nagyokat időnként meg kell dicsérni a szép építményekért.

Szép napot mindenkinek:
Hajni
homokozó játékok

2011. márc. 12.

Hinta leng a téren…

Végre itt a jó idő! Kint süt a nap, lassan nem kell olyan sok ruhát felvenni- és a gyerekeket is lehet majd könnyebben öltöztetni.
Ilyenkor legjobb, ha a szabadban töltjük az időt. S ehhez az egyik legjobb színtér a játszótér.
Szerencsére egyre több olyan játszótér van, amelyen bátrabban kipróbálhatják gyermekeink ügyességüket. A biztonságukat nagyban segítik a gumiszőnyegek, vagy a játékok, mászókák, csúszdák, hinták alatt az esést gátló homok. Ha lehetőség van rá- természetesen a szülők óvó felügyelete mellett- engedjük, hogy gyermekeink minél szabadabban játsszanak a játékokon!
Nem baj, ha a hinta magasra megy, a gyerekek érzik, hogy nekik milyen magasság a jó. Nem baj, ha a mászókán magasra másznak, persze, ha féltjük őket, legyünk a közelben!
S- ha lehet- az se okozzon gondot, ha a ruha koszos lesz. Ez ugyanis gyakran megesik, és nem minden szülő örül neki. Én azonban azt gondolom, hogy a játszótéren elsősorban az önfeledt játék, a társakkal való találkozás a fontos. A ruhát pedig egészen egyszerű kimosni.
Élvezzük ki mi is gyermekeink ügyességét a játszótéren, és a többi szülővel való érdekes, nem ritkán tanulságos beszélgetéseket!
Szóval- ki a szabadba, főleg,mivel hosszú hétvége van!

Ha már játszótér, egy labdás színezőt készítettem. A nagyobbak- ovisok- a feladatot is megoldhatják, a kisebbek színezzenek kedvükre!

Szép napot:
Hajni

labdák

2011. márc. 11.

Figyelem- tartósan, több felé

A figyelem egyik fontos sajátossága, hogy a minket körülvevő ingerek közül melyik az, amelyikre figyelni tudunk. Fontos ugyanakkor az is, hogy néhány dologra egy időben figyeljünk.
Ez az iskolában főleg a magyarázatokra, s ezzel egy időben egyéb tevékenységre is irányulhat- például jegyzetelésre.
Sokszor egyszerre több szabályt is figyelembe kell venni, egyszerre több szempontot is mérlegelni kell. Lehet ez például egy írás feladat külalakja, és természetesen a helyesírása, vagy egy matematikai feladat szabályainak ismerete, betartása, megoldása.
Azaz egy látszólag egyszerű probléma is számos részterületet érinthet.


Az itt közölt feladatlap 1. feladata óvódásoknak való elsősorban. A feladatban fel kell ismerni a szabályt soronként, s a további robotokat eszerint kell színezni.
A 2. feladat egyszerű színezés, mindenkinek kedve szerinti színekkel.


Jó szórakozást:
Hajni
robotok

2011. márc. 9.

Bohócok és házak- A figyelemzavarról röviden

Kész feladatlapot készítettem- elsősorban a figyelem fejlesztéséhez. 4-5 éveseknek, és-főleg a 2. feladatot- idősebb gyerekeknek is ajánlom.

A figyelem nélkülözhetelen a tanulásban. Fontos, hogy a gyerekek képesek legyenek egy irányba fókuszálni figyelmüket.
Sok gyerek küzd figyelemzavarral, ez nagyon megnehezíti életüket, iskolai előmenetelüket.
A figyelemzavar azt jelenti- nagyon röviden-, hogy a gyerek a sok inger közül nem tudja elkülöníteni a legfontosabbat, vagyis pl. nem tud a tanító nénire- óvónénire- szülőre figyelni, ha bármilyen dolog "közbeszól".
Elég, ha egy autó elmegy az utcán, vagy észrevesz egy foltot az ablaküvegen. Figyelme máris másra terelődik.
Az iskolában a feladatot nem érti meg, lemarad, forgolódik, hiszen nem érti, mi is lenne a dolga. A legfontosabb információk nem jutnak el hozzá, így sokszor épp az alapok maradnak el, s ezeket később nagyon nehéz pótolni.
A figyelem fejleszthető. Ha észleljük, hogy gyermekünk ezzel a problémával küzd, célszerű szakemberhez fordulni. Ebben én is szívesen segítek!

Szép napot:
Hajni
színes bohócok, házak

Egy színező

A gyerekek szeretnek színezni.
Kezdetben- úgy 1 éves koruk körül inkább csak firkálgatnak később- alig 3 évesen már valóban a színezés szándékával mozgatják a ceruzát, zsírkrétát a papíron. Ekkor még egyáltalán nem fontos, hogy a vonalon belül maradjanak! A lényeg az öröm, amit maga a tevékenység jelent!
Természetesen ez is fejleszt- a ceruza fogás alapjait rakjuk le így.
Ugyanakkor elgondolkodnak a színeken, és az ábra részein, egészén. Ha hagyjuk, hogy kedvük szerint színezzenek, rajzoljanak, betekintést nyerhetünk képzeletükbe is.
Íme egy nagyon egyszerű színező, ami ingyenesen letölthető. Úgy színezzék- színezzétek, ahogy csak szeretnétek!

Szép napot:
Hajni
medve

2011. márc. 8.

Kezdetnek

Miért is csinálok feladatlapokat, játékokat? Mert szeretem!
Szeretek effélékkel bíbelődni, és örülök, amikor a saját gyerekeim, vagy tanítványaim örömmel fogadják, szívesen játszanak velük. Jó látni, amikor értékelik a feladatlapokat, szívesen rajzolnak színeznek.
S közben persze fejlődnek!
Mert sok minden fejleszti a gyerekeket- erről a későbbiekben majd írok még.
Célom, hogy lehetőleg minél többekkel megosszam tapasztalataimat a témában- szülőkkel, gyerekekkel egyaránt, és letölthető játékokat, feladatlapokat tegyek közzé.

Szép napot mindenkinek:
Hajni