Ezt a bejegyzést egy kedves olvasóm kérdésére válaszolva írtam.
A tárgyak alakjairól, formáiról tapasztalataink útján kapunk képet. Ehhez szükségünk van ép érzékszerveinkre, és a minket körülvevő tárgyak sokaságára, elérhetőségére. (Természetesen a nem ép érzékszervekkel rendelkezők is megtanulják az egyszerű formák neveit, alakját, de például egy gyengén látó kisgyermek esetében más formában zajlik a tapasztalatszerzés.)
Világunk minden alakzatát nagyon egyszerű formák építik fel, ezeket sokféleképpen variálhatjuk, nyújthatjuk, vagy éppen torzíthatjuk. Ez a sokféleség adja az összetett formákat, alakzatokat.
Ahhoz, hogy a formákat észlelni tudja a gyermek, ki kell alakulnia a látásnak- ez a készség nem egészen veleszületett, hiszen a magzati életben kevés látvány van. Fontos, hogy a csecsemő egy irányba tudjon fókuszálni a szemeivel- ehhez bizonyos fokig az idegrendszer érése is hozzájárul. (Ismert tény, hogy az újszülött babák csak rövid ideig képesek mindkét szemükkel egy irányba nézni, ez az ő esetükben normális.) 1-2 hónapos korban, de 3 hónapos korra mindenképp kialakul az a képesség, hogy a baba tud fókuszálni, és figyel. (Amennyiben nem, érdemes a védőnő, vagy gyerekorvos figyelmét felhívni erre.)
A következő lépés a tárgyak után nyúlás. A 3 hónapos baba még gyakran mellé nyúl, de 6 hónapos korára eléri és meg is fogja a tárgyakat. A tiszta- sárga, piros, kék- színű tárgyak felhívóbbak. Hosszan nézegetik a tárgyakat, forgatják azokat.
A tárgyak formáiról nem csupán látásuk, hanem tapintásuk útján is tájékozódnak a babák, és ezt szolgálja az is, hogy szájba veszik azokat. Amikor eldobják a tárgyakat, hangjukra kíváncsiak.
Szép napot:
Hajni
robotos színező
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése